Autizmus teszt felnőtteknek – Mit mutatnak a szűrőkérdőívek?
Az AQ-10, az AQ-50 és a RAADS-R segíthet rendszerezni a tapasztalataidat, de egyik eredménye sem diagnózis. Az autizmust a fejlődéstörténet, a jelenlegi működés és a közvetlen megfigyelés együttes, szakember által végzett értékelése állapíthatja meg.
Ez az oldal tájékoztató; nem tartalmaz kitölthető tesztet, pontozást vagy személyre szabott diagnosztikai értékelést.
Felnőtt autizmus-diagnosztikát keresekMit jelent egy felnőtt autizmus-teszt?
Az „autizmus teszt felnőtteknek” keresés többnyire rövid önkitöltős kérdőívekhez vezet. Ezek a kérdőívek a társas kommunikációval, a rutinokkal, az érdeklődési körökkel és az érzékeléssel kapcsolatos tapasztalatokat kérdezik. Céljuk annak jelzése, hogy érdemes-e alaposabb értékelést kérni — nem az autizmus megállapítása vagy kizárása.
A kérdőív eredménye nem diagnózis. Egy magas pontszám mögött más magyarázat is állhat, egy alacsony pontszám pedig nem zárja ki az autizmust. Ha a nehézségeid tartósak és a mindennapi működésedet érintik, a pontszámtól függetlenül is indokolt lehet szakemberrel áttekinteni őket.
AQ-10: rövid szűrő a klinikai döntés támogatására
Az AQ-10 az Autism-Spectrum Quotient tíz tételes, rövidített változata. A 2012-es fejlesztő vizsgálat ismert autista résztvevők és kontrollszemélyek nagy mintáján választotta ki azokat a kérdéseket, amelyek a legjobban elkülönítették a két csoportot. Ez a vizsgálati elrendezés nem azonos azzal a helyzettel, amikor bizonytalan helyzetű emberek az interneten töltenek ki egy kérdőívet.
A NICE CG142 1.2.3 ajánlása szerint olyan felnőtteknél, akiknél felmerül az autizmus lehetősége, és nem élnek közepes vagy súlyos értelmi fogyatékossággal (az irányelv szóhasználatában: learning disability), mérlegelhető az AQ-10 használata; olvasási nehézség esetén a kérdéseket fel kell olvasni. Ha valaki 6 vagy több pontot ér el, VAGY a klinikai megítélés alapján autizmus gyanúja áll fenn (például korábbi neurofejlődési vagy mentális zavar miatt), az irányelv átfogó autizmus-értékelést javasol.
Ebből két dolog következik. Egyrészt a küszöbérték nem kapuőr: klinikai gyanú alacsonyabb pontszám mellett is indokolhat értékelést. Másrészt az ajánlás egy egészségügyi és szociális ellátásban dolgozó szakember döntését támogatja, nem a nyilvános, felügyelet nélküli online önvizsgálatot. A NICE nem hagyja jóvá általánosan az online önvizsgálatot, és a 6 pont feletti eredmény sem jelent diagnózist.
AQ-50: az eredeti, 50 tételes kérdőív
Az AQ-t 2001-ben írták le önkitöltős kérdőívként, amely felnőtteknél az autisztikus jellemzők mértékét becsli. Az eredeti tanulmányban az autista csoport átlagosan magasabb pontszámot ért el, mint a kontrollcsoport, és a populáción belül is eltéréseket találtak. A kérdőívet így eredetileg vonásmérésre is használták, nem kizárólag diagnosztikai szűrőként.
Diagnosztikára beutalt felnőttek körében végzett későbbi vizsgálat szerint az AQ pontszáma önmagában korlátozottan jelezte előre a végső klinikai diagnózist. A szerzők jelentős számú téves negatív eredményt is leírtak: autizmussal diagnosztizált személyek egy része a szokásos küszöb alatt maradt. Ezért egy AQ-pontszám nem dönthet arról, hogy valaki kaphat-e kivizsgálást.
A NICE CG142 1.2.8 ajánlása az AQ-t az Adult Asperger Assessment (AAA) részeként említi a komplexebb klinikai értékelés lehetséges eszközei között. Ez szakember által vezetett, több információforrást használó értékelést jelent, nem egy önállóan értelmezett online eredményt.
RAADS-R: klinikai validáció, nem online szűrőpontosság
A Ritvo Autism Asperger Diagnostic Scale – Revised (RAADS-R) 80 tételes kérdőív, amelyet a fejlesztők a felnőttkori autizmus diagnózisának segítésére dolgoztak ki. A 2011-es nemzetközi validálást klinikai központokban végezték, olyan résztvevőkkel, akiknek a diagnosztikai besorolását klinikusok állapították meg, és a kitöltés szakember jelenlétében történt.
Ezt külön hangsúlyozzuk: a RAADS-R önkitöltős, online, általános populációs alkalmazásának pontossága nem következik ebből a klinikai validációból. Más a kitöltők köre, hiányzik a kérdések tisztázásában segítő szakember, és más arányban fordul elő autizmus. Ezek a különbségek megváltoztathatják a téves pozitív és téves negatív eredmények arányát. Egy online RAADS-R-pontszám ezért nem tekinthető a klinikai vizsgálatban közölt pontossággal egyenértékűnek.
A NICE CG142 1.2.8 a RAADS-R-t is felsorolja azok között a formális eszközök között, amelyek a komplexebb diagnosztikai értékelést segíthetik. Ez klinikai értékelésen belüli használatot jelent, nem azt, hogy az eszköz önállóan, online alkalmas lenne az autizmus megállapítására.
A nyilvános önkitöltés korlátai
Az internetes változatoknál gyakran nem ellenőrizhető, hogy a kérdések, a fordítás és a pontozás megegyezik-e a validált eredetivel. Egy átírt kérdéssor vagy saját pontozási szabály már nem tekinthető ugyanannak az eszköznek, és a szakirodalomban közölt eredmények sem vihetők át rá.
Az önbeszámoló a saját élmények értelmezésén alapul. A válaszokat befolyásolhatja, hogy valaki hogyan látja önmagát, mennyire alkalmazkodott a társas elvárásokhoz (maszkolás), milyen érzelmi állapotban tölti ki a kérdőívet, vagy mennyit olvasott korábban az autizmusról. Szorongás, depresszió, traumával összefüggő nehézségek, ADHD vagy más állapotok hasonló válaszmintázatot is adhatnak.
Téves pozitív eredmény akkor fordul elő, ha a kérdőív autizmusra utaló mintázatot jelez, de az átfogó értékelés más magyarázatot talál. Téves negatív eredményről akkor beszélünk, ha a pontszám alacsony, de a klinikai értékelés autizmust állapít meg. Mindkettő előfordul, ezért a pontszám nem helyettesíti a fejlődéstörténet, a jelenlegi működés és a közvetlen megfigyelés együttes értékelését.
Szűrés és diagnózis: mi a klinikai irányelv?
A NICE CG142 1.2.5 ajánlása szerint az átfogó értékelést képzett, kompetens szakemberek végzik, team-alapon, több szakma bevonásával, és lehetőség szerint hozzátartozó vagy más informátor, illetve dokumentumok (például iskolai jellemzések) segítségével. Az 1.2.6 szerint az értékelés elején meg kell beszélni annak célját és az eredmények visszajelzésének módját.
Az 1.2.7 ajánlás alapján az értékelés kiterjed a gyermekkortól fennálló alapvető autisztikus jellemzőkre, a korai fejlődéstörténetre, a viselkedési nehézségekre, az otthoni, tanulási és munkahelyi működésre, a testi és mentális állapotokra, más neurofejlődési állapotokra és az érzékelési sajátosságokra, valamint a társas helyzetekben végzett közvetlen megfigyelésre.
Az 1.2.8–1.2.9 ajánlások formális értékelő eszközöket említenek a komplexebb esetek segítésére és a folyamat strukturálására, az 1.2.10 pedig a differenciáldiagnózisok és a társuló állapotok mérlegelését írja elő. A NICE brit irányelv, nem a magyarországi ellátási jogosultságok leírása; az eszközök kiválasztása a vizsgáló szakember feladata.
Mi legyen a következő lépés?
Ha egy kérdőív felveti az autizmus lehetőségét, vagy a tapasztalataid az eredménytől függetlenül tartósan megterhelők, keress felnőtt autizmus-diagnosztikában jártas szakembert vagy teamet. A cél annak megértése, mi áll a nehézségek hátterében, nem egy előre eldöntött eredmény igazolása.
Írj össze konkrét példákat a társas helyzetekből, a rutinjaidból, az érzékelési tapasztalataidból és a munkahelyi vagy tanulási működésedből. Ha lehetséges, gyűjtsd össze a gyermekkori dokumentumokat, és gondold végig, kit vonhatnál be informátorként. Egy már kitöltött kérdőívet is megmutathatsz; nem kell önállóan értelmezned.
Tájékozódj a kivizsgálásról
A részletes útmutatóban a vizsgálat menetéről, a felkészülésről és a szakemberválasztásról olvashatsz.
Felnőtt autizmus-kivizsgálás – útmutatóFigyelmi nehézségek esetén a felnőtt ADHD-szűrőkről szóló tájékoztató is hasznos lehet.
ADHD teszt felnőtteknek: ASRS v1.1 és ASRS-5Szakmai források
- NICE CG142: Autism spectrum disorder in adults: diagnosis and management – Recommendations — 1.2.3: AQ-10 megfontolása tanulási zavarral nem élő felnőtteknél, 6 vagy több pont, illetve klinikai gyanú esetén átfogó értékelés; 1.2.5–1.2.10: az átfogó értékelés tartalma, formális eszközök és differenciáldiagnózis.
- Baron-Cohen S és munkatársai (2001): The autism-spectrum quotient (AQ): evidence from Asperger syndrome/high-functioning autism, males and females, scientists and mathematicians — Journal of Autism and Developmental Disorders, 31(1), 5–17. Az 50 tételes AQ eredeti leírása.
- Allison C, Auyeung B, Baron-Cohen S (2012): Toward brief „Red Flags” for autism screening: The Short Autism Spectrum Quotient and the Short Quantitative Checklist in 1,000 cases and 3,000 controls — Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 51(2), 202–212. Az AQ-10 rövid változatok kidolgozása autista és kontrollcsoportban.
- Ashwood KL és munkatársai (2016): Predicting the diagnosis of autism in adults using the Autism-Spectrum Quotient (AQ) questionnaire — Psychological Medicine, 46(12), 2595–2604. Diagnosztikára beutalt felnőtteknél az AQ korlátozott előrejelző értékét és a téves negatív eredményeket vizsgálta.
- Ritvo RA és munkatársai (2011): The Ritvo Autism Asperger Diagnostic Scale-Revised (RAADS-R): a scale to assist the diagnosis of Autism Spectrum Disorder in adults: an international validation study — Journal of Autism and Developmental Disorders, 41(8), 1076–1089. Klinikai központokban, szakember jelenlétében végzett validálás.