← Tudástár

Neuropszichológia · 3 perc olvasás

Feledékenység vagy kognitív hanyatlás? Mikor van szükség neuropszichológiai vizsgálatra?

Az időnkénti feledékenység természetes, de vannak jelek, amelyek kognitív hanyatlásra utalhatnak. Útmutató érintetteknek és hozzátartozóknak a neuropszichológiai vizsgálatról.

Feledékenység vagy kognitív hanyatlás? Mikor van szükség neuropszichológiai vizsgálatra?

Gyors összefoglaló

Az életkorral járó enyhe lassulás normális, de ha a memóriazavar fokozódik és a mindennapi önállóságot is érinti, érdemes neuropszichológiai vizsgálatot kérni. A neuropszichológiai vizsgálat segít feltérképezni a kognitív eltérések jellegét és súlyosságát, valamint hozzájárulhat a normál öregedés, az enyhe kognitív zavar (MCI) és a demencia differenciáldiagnosztikájához. A lehetséges kezelhető okok – például egyes hiányállapotok, hormonális eltérések vagy gyógyszermellékhatások – kizárása további orvosi vizsgálatokat igényelhet. Minél korábban történik, annál több lehetőség marad a beavatkozásra.

Normál öregedés vagy figyelmeztető jel?

Az életkor előrehaladtával természetes, hogy lassul az információfeldolgozás, és néha nehezebben jut eszünkbe egy név. Ez önmagában nem betegség. A figyelmeztető jel az, ha a változás fokozatosan erősödik, és már a mindennapi működést is zavarja.

Normál, életkorral járó jelenségek

  • Egy név vagy szó később eszünkbe jut
  • Időnként elkeveredik a kulcs, de visszakövethető, hol hagytuk
  • Lassabb tanulás, de az új információ megmarad

Gyanús jelek

  • Ugyanazt a kérdést rövid időn belül többször felteszi
  • Nemrég történt eseményeket teljesen elfelejt
  • Eltéved ismerős helyen
  • Nehezen kezeli a pénzügyeit, gyógyszereit
  • Személyiség- vagy hangulatváltozás, visszahúzódás

Mi az enyhe kognitív zavar (MCI)?

Az MCI a normál öregedés és a demencia közötti állapot: a kognitív teljesítmény mérhetően elmarad az életkori elvárástól, de az önállóság még megtartott. Az Amerikai Neurológiai Akadémia összefoglalója szerint a 65 év felettiek kb. 6–20%-át érinti, és egy részüknél idővel demencia alakul ki – másoknál viszont stagnál vagy javul.

Kezelhető okok, amelyeket ki kell zárni

  • Depresszió („pszeudodemencia”) és szorongás
  • Pajzsmirigy-alulműködés, B12-vitamin-hiány
  • Gyógyszer-mellékhatások, alvászavar, alvási apnoé
  • Hallás- és látáscsökkenés

Hogyan zajlik a neuropszichológiai vizsgálat?

Szűrőtesztek

  • MMSE (Mini-Mental State Examination)
  • MoCA (Montreal Kognitív Felmérés) – érzékenyebb az enyhe eltérésekre
  • Órarajzolási teszt
  • ACE-III (Addenbrooke-féle kognitív vizsgálat)

Részletes vizsgálat

  • Memória: Rey-féle auditív verbális tanulási teszt (RAVLT), vizuális emlékezeti feladatok
  • Figyelem és tempó: Trail Making teszt, számterjedelem
  • Végrehajtó funkciók: verbális fluencia, Stroop-teszt
  • Nyelv és térlátás: megnevezési feladatok, Rey-féle komplex ábra

A vizsgálat 2–4 órát vehet igénybe, igény szerint több részletben. Az eredményt életkorhoz és iskolázottsághoz illesztett normákhoz hasonlítják.

Kiegészítő orvosi vizsgálatok

Neurológus vagy pszichiáter laborvizsgálatokat és képalkotást (CT, MR) kérhet, hogy azonosítsa a háttérben álló okot.

Útmutató hozzátartozóknak

  1. Jegyezze fel a megfigyelt változásokat dátummal és konkrét példákkal.
  2. Tapintatosan, vádaskodás nélkül beszéljen az érintettel a vizsgálat lehetőségéről.
  3. Kísérje el a vizsgálatra, és vigye magával a gyógyszerlistát, korábbi leleteket.
  4. Gondoskodjon saját terhelhetőségéről is: a hozzátartozói támogató csoportok sokat segítenek.

Miért érdemes korán lépni?

A korai felismerés lehetővé teszi a kezelhető okok megszüntetését, a gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelés időben történő elkezdését, valamint a jövőbeli döntések tudatos megtervezését. A Lancet Bizottság szerint a demenciaesetek jelentős része életmódbeli kockázati tényezők – például halláscsökkenés, magas vérnyomás, mozgásszegény életmód – kezelésével megelőzhető vagy késleltethető.

Szakmai hivatkozások / Felhasznált irodalom

  • Petersen, R. C., Lopez, O., Armstrong, M. J., et al. (2018). Practice guideline update summary: Mild cognitive impairment. Neurology, 90(3), 126–135. https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000004826
  • Nasreddine, Z. S., Phillips, N. A., Bédirian, V., et al. (2005). The Montreal Cognitive Assessment, MoCA: A brief screening tool for mild cognitive impairment. Journal of the American Geriatrics Society, 53(4), 695–699. https://doi.org/10.1111/j.1532-5415.2005.53221.x
  • Livingston, G., Huntley, J., Sommerlad, A., et al. (2020). Dementia prevention, intervention, and care: 2020 report of the Lancet Commission. The Lancet, 396(10248), 413–446. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)30367-6

Szeretnéd elindítani a kivizsgálást?

Nézd meg, hol, kinél, mennyiért és milyen gyorsan lehetséges.

Szakembert keresek