← Tudástár

Személyiség · 3 perc olvasás

Mi az MMPI teszt és hogyan zajlik a személyiségzavarok szűrése?

A személyiségdiagnosztika a klinikai interjú és validált tesztek – például az MMPI-2 – együttes alkalmazásával térképezi fel a személyiség működését. Bemutatjuk, mire jó és mire nem.

Személyiségkérdőív kitöltése ceruzával egy rendelőben

Gyors összefoglaló

Az MMPI-2 a világ egyik legtöbbet kutatott személyiségkérdőíve, amely a pszichés működés több dimenzióját és a válaszadás hitelességét is méri. Személyiségzavart azonban soha nem egy teszt alapján állapítanak meg: a diagnózis klinikai interjúra, élettörténetre és több eszköz együttes értelmezésére épül. A vizsgálat célja a megértés és a kezelés tervezése, nem a címkézés.

Mit vizsgál a személyiségdiagnosztika?

A személyiségdiagnosztika azt térképezi fel, hogyan gondolkodik, érez és viselkedik valaki tartósan, különböző helyzetekben. Felnőtt diagnosztikában akkor kerül előtérbe, ha a nehézségek nem egy körülhatárolt epizódhoz (pl. depressziós időszakhoz) kötődnek, hanem hosszú távú, visszatérő mintázatot mutatnak a kapcsolatokban, az önértékelésben vagy az érzelmek szabályozásában.

Mikor merül fel a vizsgálat igénye?

  • Ismétlődő, intenzív konfliktusok a párkapcsolatban vagy munkahelyen
  • Erős hangulati ingadozás, impulzivitás, önsértő viselkedés
  • Tartós üresség-érzés, identitásbeli bizonytalanság
  • Differenciáldiagnosztikai kérdés: ADHD, autizmus vagy személyiségzavar áll-e a háttérben?

Mi az MMPI-2?

A Minnesota Multifázisos Személyiségleltár (MMPI) első változata 1943-ban készült; mai, átdolgozott formája az MMPI-2 (567 tétel), valamint a rövidebb MMPI-2-RF és MMPI-3. A kérdésekre igaz/hamis válasz adható, a kitöltés kb. 60–90 percet vesz igénybe.

Validitási skálák

Az MMPI egyik legnagyobb erőssége, hogy méri a válaszadás hitelességét: jelzi, ha valaki következetlenül, túlzottan kedvezően vagy éppen túlzóan negatívan írja le magát. Ezek nélkül a többi eredmény nem értelmezhető.

Klinikai skálák

A tíz klasszikus klinikai skála többek között a depresszió, a szorongás, a testi panaszokra való hajlam, a gyanakvás, az impulzivitás és a társas visszahúzódás területeit méri. A kiegészítő és tartalmi skálák tovább árnyalják a képet.

A klinikai interjú szerepe

Strukturált interjúk

A személyiségzavarok DSM-5-TR szerinti felmérésére a SCID-5-PD strukturált klinikai interjú a nemzetközi standard. Ez kritériumról kritériumra végigveszi a tíz személyiségzavar jellemzőit, konkrét példákat kérve.

A DSM-5-TR személyiségzavar-csoportjai

  1. A csoport („különös, excentrikus”): paranoid, szkizoid, szkizotipiás
  2. B csoport („drámai, érzelmileg instabil”): antiszociális, borderline, hisztrionikus, nárcisztikus
  3. C csoport („szorongó, félelmekkel teli”): elkerülő, dependens, kényszeres

A DSM-5-TR emellett egy alternatív, dimenzionális modellt is tartalmaz, a BNO-11 pedig már súlyossági fokozatok és jellemző vonások mentén írja le a személyiségzavarokat.

A tesztbattéria további elemei

  • Személyiségkérdőívek: PAI, NEO-PI-R (Big Five), TCI
  • Projektív eljárások: Rorschach-teszt, TAT – tapasztalt klinikus kezében mélyebb dinamikákat tárnak fel
  • Hangulati és szorongásos skálák: BDI-II, STAI
  • Szükség esetén idegfejlődési vizsgálat (ADHD, autizmus), mivel ezek tünetei könnyen összetéveszthetők egyes személyiségvonásokkal

Hogyan zajlik a vizsgálat?

  1. Első konzultáció: a panaszok és a kérdésfeltevés tisztázása.
  2. Részletes anamnézis és klinikai interjú.
  3. Kérdőívek és tesztek felvétele, egy vagy két alkalommal.
  4. Visszajelző konzultáció és írásos szakvélemény javaslatokkal.

Mit ad az eredmény?

A jól elvégzett személyiségdiagnosztika célzott terápiás irányt jelöl ki. Borderline személyiségzavar esetén például a dialektikus viselkedésterápia (DBT) és a mentalizáció-alapú terápia (MBT) bizonyítottan hatékony. A személyiségvizsgálatot klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter végzi.

Szakmai hivatkozások / Felhasznált irodalom

  • Butcher, J. N., Graham, J. R., Ben-Porath, Y. S., Tellegen, A., Dahlstrom, W. G., & Kaemmer, B. (2001). MMPI-2: Manual for administration, scoring, and interpretation (Rev. ed.). University of Minnesota Press.
  • First, M. B., Williams, J. B. W., Benjamin, L. S., & Spitzer, R. L. (2016). Structured Clinical Interview for DSM-5 Personality Disorders (SCID-5-PD). American Psychiatric Association Publishing.
  • Tyrer, P., Reed, G. M., & Crawford, M. J. (2015). Classification, assessment, prevalence, and effect of personality disorder. The Lancet, 385(9969), 717–726. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(14)61995-4

Kapcsolódó kivizsgálási útmutatók

Szeretnéd elindítani a kivizsgálást?

Nézd meg, hol, kinél, mennyiért és milyen gyorsan lehetséges.

Szakembert keresek